Lakodalom van a mi utcánkban,
Felszállott a vadgalamb,
Budapesti vigadóban,
Nyitva van a százados úr ablaka
Lakodalom van a mi utcánkba', férjhez megy a falu legszebb lánya,
Hivatalos vagyok oda én is, de nem mennék el, ha százszor üzennék is.
Vége van már a lakodalomnak, nagy bánata van a menyasszonynak.
Forgatja a karikagyűrűjét, sajnálja a régi szeretőjét.
Este viszik a menyaszony ágyát, elvesztették a nyoszolya lábát,
De addig asszony nem fekszel az ágyra, míg meg nem lesz a nyoszolya négy lába!
Megvan már a nyoszolya négy lába, gyere, asszony feküdj be az ágyba,
Tedd a lábad V-betű formába, hadd ropogjon a nyoszolya négy lába!
Felszállott a vadgalamb a nyárfa tetejére,
Úgy érzem, hogy a szívemnek új szerető kéne!
Új szerető, ki nem csalfa, sosem kacsint másra,
Aki reggel, délben, este a csókomat várja.
Azt mondta a vadgalamb, hogy ily szerető ritka,
Merre lakik, hol találom, nékem meg is mondta.
Kék nefelejcs mutat utat addig a kis házig,
De csak igaz szívszerelem juthat el odáig.
Budapesti vigadóban szépen szól a magyarnóta,
Viszi a szél, fújja a szél, le az orosz frontra,
Magyar honvéd szivéhez kap, golyó száll beléje,
És a lelkét magyar nótán viszik fel a magas égbe.
Százados úr százados úr csak egy a kérésem,
Három napi szabadságot adjon ki énnékem,
Levelem jött, anyám írta, az van a levélbe írva,
Mégsem látlak édes fiam, letesznek a sötét sírba.
Százados úr , százados úr, szemem könnybe lábad,
Három napja temették el az édesanyámat
Nem siratom, nem hullajtom gyászos könnyemet rája
Szüksége van a hazának minden jó anya fiára.
Nyitva van a Százados Úr ablaka,
barna kislány sírva sétál alatta.
- Állj meg kislány, barna kislány egy szóra
Én leszek a szíved vigasztalója
- Nem állok meg a Százados Úr szavára,
nem leszek a Százados Úr babája!
Van már nékem a századjába' közlegény,
kit nem adnék a Százados Úr magáért!
- Ha a közlegény elesik a csatába,
ki borul a barna kislány vállára?
- Ha elesik szálljon áldás porára, de
úgysem leszek a Százados Úr babája!
Kommentáld!