Este száll a fecske Lakodalmas egyveleg énekel: Tuti Frutti duó

Este száll a fecske
Réten, réten
Szánom bánom, hogy megházasodtam
Kérges a tenyerem
Hogyha nékem száz forintom volna
Nem vagyok szép csak a szemem fekete

Este száll a fecske, este száll a fecske fészkére,
Én is este beülök a babám ölébe,
Én is este beülök a babám ölébe,
Megkérdezem tőle, szeret-e vagy elhagy örökre,
Én is este beülök a babám ölébe,
Megkérdezem tőle, szeret-e vagy elhagy örökre,
Fehéret virágzik, fehéret virágzik az akácfa,
Nem kell nékem senkinek a megunt babája,
Nem kell nékem senkinek a megunt babája,
Akármilyen szép is, ha szerelmet ígér is, hiába
Nem kell nékem senkinek a megunt babája,
Akármilyen szép is, ha szerelmet ígér is, hiába

Nem voltam én soha, nem leszek én soha csapodár
Megmaradok az én kedves babámnál
Nincs olyan lány széles e nagy világon
Kit úgy szeretnének, mint ahogy én téged virágom


1.Réten, réten, sej a nagybugaci réten,
Elvesztettem a zsebbe való késem.
ll: Késem után a karikagyűrűmet,
azt sajnálom, nem a régi szeretőmet. :ll

2.Réten, réten, sej a nagybugaci réten,
Lovat legeltettem kötőféken.
ll: Elszakadt a kötőfékem szára,
Szombaton este voltam nálad utoljára. :ll

3.Este, este, hej, de este akar lenni,
Ez a kislány haza akar menni.
||: Hazamenne, de nincs kísérője,
Galambom, elkísérem, leszek én a szeretője. :||

Szánom-bánom, hogy megházasodtam,
A legénységem gyászba borítottam,
Mert én nékem nem szabad szeretni,
Nem szabad a lányokat ölelgetni

Dombon van az özvegyasszony háza,
Van is annak szép eladó lánya
Van is annak selyem ágy, meg a takaró
Ez a kislány de kedvemre való

Mindig bánom amit cselekedtem
Hogy tevéled szerelembe estem
Szerelembe nem estem, csak szóba
Sajnálom de nem tehetek róla


Kérges a tenyerem, a tenyerem,
Azzal keresem a kenyerem.
Azzal keresem a télire valót,
Babámnak a selyembugyira valót.

Holtig átkozom az anyámat,
Mért nem adott az én babámnak?
Annak adott, kit sohase szerettem,
Kire még a szemem rá se vetettem.

Hogyha nékem hogyha nékem száz forintom volna,
Annak adnám annak adnám akinek nem volna
De mivel, hogy nincsen, fából van a kilincsem,
Madzag a húzója.

Nem vagyok szép, csak a szemem fekete,
Nem vagyok én az erdőben remete.
Sem remete, sem a fügefának az ága,
Én vagyok az, kinek nincsen babája.

Egy rózsafán megszámoltam száz rózsát,
Mind a százat elküldöm majd tehozzád.
Közepébe belelehelem a lelkemet,
Tépjed össze, ha nem szeretsz engemet.