A szél fel kap a ház előtt, egy papír darabot,
Viszi ide is, viszi oda is, míg lassan eltűnik,
Az őszi ködnek búja vonja be az ablakot.
Oly sivár odakint, oly silány idebenn.
Az én szívem is és akkor jössz, s hirtelen,
megváltozik a világ, szívemből eltűnik a félhomály,
s beköltözik a meleg napsugár, jöjj ölelj át,
csókoddal halmozd el a szám,
töltsük együtt ezt az éjszakát, vagy többet is talán.
Elmúlt az ősz, eljött a tél, itt a kikelet,boldog szerelem,
mi lett te veled, nem tudja senki sem.
Fájó szívem vérzik, s véled végleg megszakad,
Nincs egy éjjelem, nincs egy nappalom,
hogy rád nem gondolok.
Most merre jár, az a szép melegszívű lány,
ki hozzám bújt minden éjszakán,
s kivel szép volt az életünk.
Ó, boldogság te vagy a szívemben a vágy,
hozd el a napnak ezer sugarát.
Egy életen át.
És akkor jössz, s hirtelen megváltozik a világ,
szívemből eltűnik a fél homály,
S beköltözik a meleg napsugár.
Jöjj ölelj át, csókoddal halmozd el a szám,
Töltsük együtt ezt az éjszakát,
vagy többet is talán.
Most merre jár az a szép, melegszívű lány,
ki hozzám bújt minden éjszakán,
S kivel oly szép volt az életünk.
Ó, boldogság te vagy a szívemben a vágy,
hozd el a napnak ezer sugarát egy életen át.
Feltöltötte: [Törölt felhasználó] | 15 éve
Látta 385 ember.
Kommentáld!