Cigányzene, legszélesebb értelemben mindaz a zene, amit a cigányság megszólaltat. Ilyen elsősorban a cigányság saját népi zenéje; ez kizárólag énekelt dallamokban, többnyire cigánynyelvű szövegekkel kapcsolatban maradt fenn. Ezeket a dalokat a cigányok nem szokták nyilvánosan előadni. Stílusuk a keveredés iránti nagy hajlamukból kifolyólag országonkint különböző. Magyarországon négysoros, leginkább hétszótagú sorokból álló dallamok ezek, többnyire balladaszerű, epikus szövegekkel. A cigányság jelentőségét a zenében azonban nem az általa szerzett, hanem az általa előadott zene jelzi. Magyarországon kívül fontos szerepe van a cigánynak Oroszországban, ahol énekes-táncos együttesei ugyanúgy szolgálták a szórakozást, mint a mi cigánybandáink, továbbá Romániában és a Balkánon. Jelentős szerepet vitt a cigányság D. Európa zenei életében is, különösen a spanyol-portugál-katalán területeken, azaz “cigányos” stílus kialakítása terén.

Magyarországon a cigányság a XV. sz. folyamán tűnt fel. Beatrix királyné csepelszigeti cigányairól már mint muzsikusokról tesz említést egy 1489-ből keltezett okirat. Első hangszerük, több forrás tanúsága szerint, valószínűleg az e korban népszerű lant volt; a hegedű csak később vonult be a C. gyakorlatába. Régen dívott az éneklés is, Gvadányi József Pöstyéni förödés c. művében még 1787-ben is emleget énekes cigányokat. Gyakorlatában nagyjában két előadómodor szerepel: a hallgató nótáé, melynek tempója lassabb, szabadabb s az ékítményeknek nagyobb teret nyújt, és a táncnótáé, mely gyorsabb, kötöttebb és gyakran szolgál a tényleges táncmulatság kísérőzenéjéül.

A polgárosodó Magyarország középosztálya átveszi a vidéki nemesi hagyományokat a szórakozás terén is: így a C. a városnak s a falunak egyaránt zenei szórakozásivá válik. Lassankint “magyar zene” néven válik világszerte ismertté, és általa terjed el a verbunkos népszerűsége is. Haydn, Beethoven, Schubert által vonul be a C. a műzenébe, később rapszódiával Liszt Ferenc, majd Brahms csatlakozik hozzájuk. Liszt a C. eredeti formáit kutatja, átveszi a “lassú-friss” szerkezetet és könyvet is ír a cigányokról s muzsikájukról. Könyvében a magyar zenét a cigány produktumának nevezi; ezzel a nemzeti felháborodás viharát váltotta ki, de egyben lendületet adott a C.-t illető első komolyabb vizsgálatok megindításához.

Lassú internet, illetve nagyobb videónál előfordulhat, hogy a videóra 20. másodpercet (esetleg egy kicsivel többet) is várnod kell, indítás után!