Jolly & Suzy – Mulatunk az éjszakában 2014: Jolly, eredeti nevén Tarcsi Zoltán, született 1978. október 28.-án, Budapesten. Mar 7 eves kora óta zenél, dobolással indította el zenei pályáját, majd beleszeretett a gitárba és a zongorába. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végzett, mint zongorista. Énekelni autodidakta módon tanult meg. Sokáig a vendéglátó iparban dolgozott. Vendéglátós barátaival 1997-ben összeálltak egy nevet nem kapó zenekarrá és így járták az országot.

Régen az apák leányukért cserébe pénzt, értékes javakat kaptak a vőlegénytől. Manapság már nem erről van szó. A pénzt a fiatalok a közös háztartás elindításához kapják, szórakoztató táncos műsor formájában. A vőfély persze gyakran az eredeti jelentéssel viccelődik. Gyakori, hogy a menyasszonytáncon a menyasszony rokonai, unokabátyjai vagy fiú testvérei megpróbálják “visszavenni” az ifjú arát, többször megpróbálják elrabolni, vgy viccesen egy alósnadrágot rejtve a zsebükbe “még a gatyájukat is odaadják” a párnak, vagy az aráért.

Bodi Guszti es a Fekete Szemek 2011: A Nagyecsedi Fekete Szemekkel befutott Bódi Guszti tizenöt évesen, szakmai végzettség híján, segédmunkásként kereste a kenyerét. Élete első órabére hét forint harminc fillérre rúgott, amiből olykor még a megélhetésre sem futotta. Ma már nem szenvednek hiányt semmiben, még arra is van lehetőségük, hogy világot lássanak. Fáradságos munkával sikerült kitörniük a nyomorból, így Guszti már nem bánja, hogy egykoron félbehagyta tanulmányait.

Cigányzene, legszélesebb értelemben mindaz a zene, amit a cigányság megszólaltat. Ilyen elsősorban a cigányság saját népi zenéje; ez kizárólag énekelt dallamokban, többnyire cigánynyelvű szövegekkel kapcsolatban maradt fenn. Ezeket a dalokat a cigányok nem szokták nyilvánosan előadni. Stílusuk a keveredés iránti nagy hajlamukból kifolyólag országonkint különböző. Magyarországon négysoros, leginkább hétszótagú sorokból álló dallamok ezek, többnyire balladaszerű, epikus szövegekkel.

A csoda, az áhítat és a vidámság ott lakozik mindenki fejének padlásán, és nem kell hozzá sok, hogy lekerüljön. A végletes jó és a végletes rossz érzések szinte törvényszerűen hozzák felszínre a lélek legmélyéről a múlt elsüllyedt és elfelejtett hajóroncsait. Jót, rosszat egyaránt. Nem ritka, hogy a túl nagy jólétben, örömben mást se csinálunk, csak a múltban elkövetett bűneinken rágódunk. És arra is van példa, hogy a lét legsötétebb pillanataiban határtalan vidámság lep meg minket, visszaröhögjük magunkat a gyermeki ártatlanságba.